A természet kapcsolata a munkával

  • Nincs hozzászólás

A természet kapcsolata a munkávalKörnyezetünk a legfontosabb dolog, amire az egészségük után figyelnünk kell. Aki lakásban éli életét, annak nehezebb dolga van, mint annak, aki kertes házban lakik. Ha a lehetőségeket nézzük, akkor egyértelműen a kertes ház sokkal jobb, viszont azzal sokkal több is a munka, mint egy lakással. A tehetősebb emberek ekkor hívnak kertészeket, hogy tartsák rendbe a szeretett kertjüket. Kertész álláshirdetést itt is fel lehet adni.

A kertész nem csak egyetlen kerttel foglalkozik, hanem több különálló kertel is, olyan tájakkal, zöld felületekkel, esetleg parkokkal, település részekkel, ahol fontos a környezet megóvása, igaz nem a természetes módján, de akkor is kiemelten fontosak. Hiszen egy nagyobb városban az ember szívesebben megy el a parkba sétálni, kocogni, piknikezni, pihenni, olvasni, stb., mint az utcákon egy sima sétára. Viszont ha már ekkora területről beszélünk, akkor nem kertészt hívunk, hanem kertész mérnököt, aki kifejezetten ilyenre szakosodott.

Tehát egy kertész mérnök feladatai, hogy megtervezze azokat a zöld közterületeket, melyeken az emberek kikapcsolódhatnak, és a természetben érezhetik magukat, legyen az nagyobb vagy kisebb park, kert, arborétum stb. Részt vesz olyan feladatokban melyek a zöldfelületek fenntartásáért felelősek, és egyben a gazdaságukért is. Olyan tanácsokat és feladatokat lát el, melyek az adott településsel értékeivel azonosak. Felújítási munkálatokban is részt vesz, hogy a zöld területek rehabilitációra szorulnak, a gondozás, és védelem mellett, így mondhatni, hogy olyan mérnöki feladatokat lát el, melyek a fejlesztésekkel kapcsolatosak, és együttműködnek más mérnökökkel is, akik különböző szakterületekről érkeztek. Így összefogva tudják létrehozni egy adott táj kinézetét, ökológiáját, és környezetét, a lehető legjobb formában, és módon. Természetesen minden munkálatot egy olyan tervezet létrehozása előzi meg, melyben minden fontos információ megtalálható a kialakítandó térről. Ilyen információk például az adott táj, vagy tér olyan adatai, melyekben fellelhető a helyszín földrajza, biológiája, ökológiája, talajtana, növényzetei, a vizei, melyek főként felszíni, és a körülvevő mesterséges építmények. Legnagyobb feladatok a földdel vannak, hiszen több munkálatot is el kell végezni, mielőtt a táj létrehozása megvalósulna. Ilyen feladatok, a dokumentációk elkészítései, melyek az adott földről szólnak, tehát elvégzi azokat a felméréseket, amik feltérképezik a területet, ezek után mintákat vesz a talajokból. A minták megvizsgálása után jön a növény és állatvilág áttanulmányozása, a természeti viszonyok felmérése, mint például a levegő összetétele, a megfelelő napsugárzás stb. Minden olyan a területen található növényről, vagy a behozni kívánt növényről rendelkezik információval, ami az ültetésüket, elhelyezésüket, és gondozásukat igényli. Mindezek után készít egy olyan látványtervet, melyben minden fel van tüntetve az elképzelt, megvalósítandó zöld területről. Végezetül a tervek elkészülése után, de még a munkálatok előtt egy árajánlatot készít a megrendelőnek.

Gyál település fejlődéstörténete

  • Nincs hozzászólás

Gyál, egy Budapest agglomerációjába tartozó, Pest megyei város, közvetlen a főváros határán található.

A terület a XIII. század vége felé kezdett benépesülni, addig lakatlan volt. A benépesülésről egy 1293. augusztus 21-i okirat a bizonyíték, III. Endre király által, ekkor lett a település feltüntetve Gayul néven. Később, Károly Róbert egy oklevélben Szent György tiszteltére emelt templomról beszél 1324 januárjában. A település falu megnevezést kapott, de pusztává vált 1500-as évek körül, és a török kiűzése során Alsónémedihez lett kapcsolva. Majd 1711-es szabadságharcot követően, ami elbukott, Károlyi gróf birtoka lett. Az ezt követő századokban a területfejlődésnek indult, itt volt az alföldi szarvasmarha hajtás utolsó útvonala, a homokvidék fejlődése szőlőültetvények betelepítésével történt. 1889-ben már a vasutak kiépítése miatt számos ember fordult meg itt, így kettő megállóhelyet is létesítettek. Elérkeztünk a századfordulóhoz, ekkor a népesség nem volt több mint pár száz, azonban ez növekedésnek indult, és egészen több ezres nagyságokig nőtte ki magát. 1932-ben a területet felosztották, majd az akkori képviselőtestület kimondta, hogy egy teljesen, mindenkitől különálló települést fognak létrehozni, és a Gyál-pusztai nevet adták neki.

Ennek hatására a nagy városi életből kiszakadni vágyó emberek, mind ellátogattak ide, a jó levegő, ligetek, táj, különböző fürdők, vendéglők, programok sport és kulturális téren, valamint az uradalmak cselédsége is itt tanyázott.

A Gyál-puszta nevet viselő település önállóságot kapott, de az I. világháború beleszólt, így nem tudott teljesen önállósodni, ám 1944-ben már a Nemzeti Bizottság is elismerte az önállóságát, mivel külön postai szolgálat, vasútállomás és egyben távbeszélő szolgáltatással is rendelkezett, valamint már több ezren is laktak ott, így külön községként tartották nyilván.

A II. világháború miatt a településen a szovjetek és a németek felváltva telepedtek meg, a háború lezárása után megalakult a település kápolnája, ugyanis a meglévőt teljesen lerombolták. Így 1948-ban alakítottak át egy vendéglőt kápolnává, ehhez később tornyokat és sekrestyét építettek, egészen 1983-ig nem volt rendes temploma a községnek.

A mezőgazdaság fejlődésével a népesség a fővárosba vándorolt, így Gyál település is rohamosan fejlődni kezdett, rengeteg munkát adtak a gyárak. Gyál fejlődése az infrastruktúra, a közösségek formálódása terén még elmaradott volt, lassan bontakozott ki. Egészen a hetvenes évekig kellett várni arra, hogy a település elérjen egy nagyobb rangot és a fővárosi üzemek kitelepüljenek rá is. Ez már meghatározó szerepet töltött be a térség fejlődésében, ez szilárad alapot képezett.

Napjainkban a városjelentős beruházásokat folytat egészen a kilencvenes évektől kezdődően. Ide települtek nagyobb üzemek, logisztikai központok, lényegesen kiépültek a községet szolgáló intézményhálózatok is, valamint a közművesítés is megtörtént, lényeges feladatuk volt még a csapadék elvezetése, és a gépjármú utak fejlesztése. Ehhez sok-sok munkás adta erejét, hogy megvalósuljanak a városban végbemenő fejlesztések. Folyamatosan naponta több álláshirdetés is megjelenik a város portálján, hiszen megannyi ember van aki munkanélküli és munkát szeretne mielőbb, így jelentkezz te is Gyál állás oldalon található munkára.

Nagykanizsa munkaügyi helyzete

  • Nincs hozzászólás

Nagykanizsa térsége, Zala megye lakónépessége- csakúgy, mint Magyarország népessége- már hosszú évek óta folyamatosan csökken. A térség azon népességének a száma, aki munkavállalói korban van, nagyjából 180 ezer fő; ez az össznépesség közel kétharmadát jelenti. Korösszetétel tekintetében a megye lakossága kissé eltér az országostól. A megyében a 15 éven aluliak aránya 2 százalékkal alacsonyabb, a 64 év felettieké 2 százalékkal magasabb, a köztes életkorú; azaz a 15-64 évesek aránya pedig megegyezik az országos statisztikákkal.

A térség foglalkoztatási helyzetét tekintve a foglalkoztatottak száma 128 ezer fő körül, a munkanélkülieké pedig 5 ezer fő körül alakul. A foglalkoztatottak száma átlagban – hozzávetőlegesen- 1,8 ezer fővel, az álláskeresőké pedig 1 ezer fővel növekszik éves viszonylatban. Kijelenthető tehát, hogy Nagykanizsa városban és térségében a gazdasági aktivitás évente változik pozitív irányba, miközben az inaktívak, a munkanélküliek száma fokozatosan mérséklődik. A 70 százalék fölötti foglalkoztatási ráta, valamint a közel 75 százalékos aktivitási ráta is magasabb az országos átlaghoz viszonyítva.

Nagykanizsán és környékén a munkanélküliségi ráta hasonlóan alakul az országos arányhoz, ez a szám átlagosan 5 százalék körülte tehető. A 2017-es felmérések alapján a megyében a nyilvántartott álláskeresők száma magyarországi viszonylatban a hatodik legalacsonyabb. Ugyanannak az évnek a második felében a regisztrált álláskeresők száma 6,8 ezer fő volt, ez nagyjából 200 fővel kevesebb, mint az azt megelőző évben. 2016-ban a megye, így Nagykanizsa város munkaerőpiacán is rekord dőlt meg. A munkanélküliség területén ugyanis évtizedekig az 1990-ben mért arány tartotta a csúcsot, ám 2016-ban a nyilvántartott álláskeresők száma olyan alacsony szintre csökkent, hogy sikerült új rekordot felállítania térségnek e téren. Majd ez a fokozatos mérséklődés a 2017-es évben is folytatódott. Emellett a munkaerő-kereslet továbbra is magas szintű, ebből adódóan a növekvő kereslet kielégítését megnehezíti a szűkülő kínálat, a bővítésre szoruló álláslehetőségek. Bár az álláskeresők száma és összetétele megfelelő a megyében, viszont a létszámuk egyre több munkaágazatban nem fedi le a kínálatot; ennek eredményeként munkaerőhiány alakult ki a térségben. Nagykanizsa településen az álláskeresés és az álláskeresők aránya átlag feletti nagyságrendű, emellett pedig már hosszú idő óta a Letenyei járásban a legmagasabb a ráta. Az álláskeresők a helyi állásokról bővebben itt tájékozódhatnak.

A folyamatos pozitív irányba történő változások, a munkaerőpiaci innováció a térség folyamatos munkahelyteremtési, megújulási lépéseinek eredményei. A változások jelentős munkaerőpiaci mozgások mellett mentek végbe. A gazdasági mutatók tekintetében a megye és Nagykanizsa az ország többi településéhez, megyéjéhez viszonyítva a középmezőnyben helyezkedik el, 2017-ben a nyilvántartott vállalkozások száma körülbelül 50 ezer volt.

Az iparon belüli termelés telephely szerinti mennyisége 2017-ben a megyében kimagaslóan, 18 százalékkal nőtt, miközben az országos növekedési arány mindössze 5 százalékos volt.

A térség hiányszakmái:

  • ács
  • asztalos
  • burkoló
  • épület- és szerkezetlakatos
  • festő, mázoló, tapétázó
  • gépgyártástechnológiai technikus
  • gépi forgácsoló
  • gyakorló ápoló
  • húsipari termékgyártó
  • karosszérialakatos
  • kárpitos
  • kisgyermekgondozó-, nevelő
  • kőműves
  • központi fűtés-, és gázhálózat rendszerszerelő
  • női szabó
  • szociális gondozó és ápoló
  • szoftverfejlesztő
  • vegyésztechnikus
  • villanyszerelő
  • víz-, csatorna-, és közműrendszer-szerelő