Gyál település fejlődéstörténete
Gyál, egy Budapest agglomerációjába tartozó, Pest megyei város, közvetlen a főváros határán található.
A terület a XIII. század vége felé kezdett benépesülni, addig lakatlan volt. A benépesülésről egy 1293. augusztus 21-i okirat a bizonyíték, III. Endre király által, ekkor lett a település feltüntetve Gayul néven. Később, Károly Róbert egy oklevélben Szent György tiszteltére emelt templomról beszél 1324 januárjában. A település falu megnevezést kapott, de pusztává vált 1500-as évek körül, és a török kiűzése során Alsónémedihez lett kapcsolva. Majd 1711-es szabadságharcot követően, ami elbukott, Károlyi gróf birtoka lett. Az ezt követő századokban a területfejlődésnek indult, itt volt az alföldi szarvasmarha hajtás utolsó útvonala, a homokvidék fejlődése szőlőültetvények betelepítésével történt. 1889-ben már a vasutak kiépítése miatt számos ember fordult meg itt, így kettő megállóhelyet is létesítettek. Elérkeztünk a századfordulóhoz, ekkor a népesség nem volt több mint pár száz, azonban ez növekedésnek indult, és egészen több ezres nagyságokig nőtte ki magát. 1932-ben a területet felosztották, majd az akkori képviselőtestület kimondta, hogy egy teljesen, mindenkitől különálló települést fognak létrehozni, és a Gyál-pusztai nevet adták neki.
Ennek hatására a nagy városi életből kiszakadni vágyó emberek, mind ellátogattak ide, a jó levegő, ligetek, táj, különböző fürdők, vendéglők, programok sport és kulturális téren, valamint az uradalmak cselédsége is itt tanyázott.
A Gyál-puszta nevet viselő település önállóságot kapott, de az I. világháború beleszólt, így nem tudott teljesen önállósodni, ám 1944-ben már a Nemzeti Bizottság is elismerte az önállóságát, mivel külön postai szolgálat, vasútállomás és egyben távbeszélő szolgáltatással is rendelkezett, valamint már több ezren is laktak ott, így külön községként tartották nyilván.
A II. világháború miatt a településen a szovjetek és a németek felváltva telepedtek meg, a háború lezárása után megalakult a település kápolnája, ugyanis a meglévőt teljesen lerombolták. Így 1948-ban alakítottak át egy vendéglőt kápolnává, ehhez később tornyokat és sekrestyét építettek, egészen 1983-ig nem volt rendes temploma a községnek.
A mezőgazdaság fejlődésével a népesség a fővárosba vándorolt, így Gyál település is rohamosan fejlődni kezdett, rengeteg munkát adtak a gyárak. Gyál fejlődése az infrastruktúra, a közösségek formálódása terén még elmaradott volt, lassan bontakozott ki. Egészen a hetvenes évekig kellett várni arra, hogy a település elérjen egy nagyobb rangot és a fővárosi üzemek kitelepüljenek rá is. Ez már meghatározó szerepet töltött be a térség fejlődésében, ez szilárad alapot képezett.
Napjainkban a városjelentős beruházásokat folytat egészen a kilencvenes évektől kezdődően. Ide települtek nagyobb üzemek, logisztikai központok, lényegesen kiépültek a községet szolgáló intézményhálózatok is, valamint a közművesítés is megtörtént, lényeges feladatuk volt még a csapadék elvezetése, és a gépjármú utak fejlesztése. Ehhez sok-sok munkás adta erejét, hogy megvalósuljanak a városban végbemenő fejlesztések. Folyamatosan naponta több álláshirdetés is megjelenik a város portálján, hiszen megannyi ember van aki munkanélküli és munkát szeretne mielőbb, így jelentkezz te is Gyál állás oldalon található munkára.
0 Comment